Gyula Békés megyébe székhelye. Az Alföld délkeleti részén található, közvetlenül az országhatár mellett, ott ahol a Fehér-Körös az országba érkezik. Az országhatár közelsége fontos nemzetközi határátkelőhelyet jelent az Arad-Bukarest irányába, illetve a Balkán felé tartóknak. A Gyulát Erdély kapujának vagy kis Erdélynek is nevezik, mert a város három nemzetiségnek,- a magyarnak, németnek és a románnak is otthont ad.
Gyula történelmének hajnala
Elsőként 1313-ban található említés, az akkor még Gyulamonostora nevű településről, Károly Róbert alapította meg a gyulai uradalmat. Majd Zsigmond király eladományozta Maróthi János macsói bánnak, aki nagyszabású szervezői és építtetői munkálatokat irányított uradalmában.
1419-ben
Gyula már oppidum, azaz mezővárosi ranggal rendelkezett. Tulajdonosai között megtaláltjuk a gazdag főurak mellett Mátyás királyt, fiát,
Corvin Jánost, erdélyi főnemeseket, majd végül 1552-ben Ferdinánd birtokába kerül.
A Gyulai vár
A
Gyulai várépítése 1405 körül vette kezdetét, amely ma is Közép-Európa egyetlen épen maradt téglavára.
A
török harcok alatt végzett szolgálataiért Harruckern János Györgyöt a király bárói címmel tüntette, ami a város -és szinte egész Békés megye feletti hatalmat jelentette.
Harruckern Jánosnak köszönhető Gyula a mai színes lakossági összetétele, magyar, német és román telepeseket hozatott a városba. 1715-től 1950-ig Gyula volt Békés megye székhelye.
A várost a XIX. században sok csapás sújtotta, de a tűzvészek, árvizek és járványok ellenére lassú fejlődés mégis tapasztalható volt Gyula életében.
Gyula a XX. században
A századfordulón körülbelül 20.000-en lakták a várost. A trianoni békeszerződés következtében Gyula vonzáskörzete keleti-délkeleti részét elvesztette, mivel rögtön a város alatt húzták meg az új országhatárt.
A második világháború után itt csak kevés ipari fejlődés mutatkozott, ami nagyarányú elvándorlást vont maga után. Ehelyett Gyula minden kapacitását az idegenforgalmi adottságainak kiaknázására fordította, így hamar nemzetközileg is elismert
fürdőhellyé vált.
Turisztikai vonzereje mellett Gyula városa iskolái miatt is kiemelkedik a térség települései közül, a történelem során iskolavárossá nőve ki magát. Olyan egyedülálló oktatási intézmények működnek itt, mint az ország egyetlen román kisebbségi általános iskolája és gimnáziuma, hol anyanyelvükön oktatják a diákokat, valamint itt van a régió egyetlen katolikus gimnáziuma is. 1993-tól, a Debreceni Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai karának indulásával Gyula felsőfokú oktatási intézménnyel gazdagodott.
Gyulai hírességek
A város számos nagy névvel járult a magyar nemzet és kultúra nagyságához. Rokoni szálak kötik ide a híres német fető –s grafikusművészt
Albrecht Dürert, valamint itt született a magyar nemzeti opera megteremtője,
Erkel Ferenc. A város szülötte
Kohán György Kossuth-díjas festő, valamint
Bay Zoltán világhírű fizikus is.
Blog
